Készült a közelmúltban felmérés arról, hogy a nők hány százaléka képes eljutni az orgazmusig és ebből hány képes a hüvelyi orgazmusra?

Újabb kutatásokról nem tudok, de a 70-es, 80-as években a nyugat európai és amerikai kutatások eléggé egybehangzó eredményeket mutattak. A nők kb 65 %-a jut el csikló ingerléssel orgazmusig. 35-40 %-uk hüvelyi (G pont ingerléssel). Természetesen van egy kb 20 %-os átfedés, hogy mindkét módon ez sikerül. A fennmaradó 10 % érdekes kérdés. ők lennének az anorgazmiás nők. De ezek között is kis részük önkivel eljut a csúcsig. 5 %-uk nem is próbált ennek közelébe jutni, például vallási meggyőződése miatt. Vagy erős szorongások, gátlások miatt. Tehát ezt meg sem élik problémának. Kérdés, hogy ők valódi anorgazmiások-e. Akik csak a kívánt módon nem, vagy csak ritkábban tudnak a kielégülésig eljutni, nekik "csak" orgazmus zavaruk van.

Elképzelhetőnek tartod, hogy ezek a százalék számok mára jelentősen megváltoztak?

Jelentősen biztosan nem. A kultúránk talán nyitotabb lett a játékosabb petting felé, ami segíti a nőket és férfiakat abban, hogy ne mindig ragaszkodjanak a közösüléshez, és hüvelyi orgazmushoz. Szűkebben a mi kultúránkban talán épp ezért is csökkenhetett a "tüneti" anorgazmiások számaránya.

Milyen technikák/módszerek léteznek a statisztika "javítására"?

Elsősorban a tapasztalat szerzésen és tanuláson alapuló szexuálterápia. Másodsorban is a szexterápia :-), ami a szexuális gátakat, lelki görcsöket oldja fel. Az első arra épül, hogy a tapasztalat hiány szexuálterápiás gyakorlatokkal bepótolható, akár harmincas, negyvenes korukig a nőknek. Ilyenek a Kegel gyakorlatok, melyeknek részletes leírása honlapomon olvasható: www.szexterapia.hu. A petting, orális szex, önki gyakorlása főleg a csiklóorgazmus elérését célozza meg.

Segíthet-e az internet a szexuális problémák megoldásában? Gondoljunk csak a fórumokra vagy chat szobákra, ahol a látogatók név nélkül szabadon beszélgethetnek szexuális problémáikról.

Mindenképpen pozitív szerepe van az internetnek, és hogy erről férfiak, nők együtt tudunk vitatkozni, élményeket megosztani. És persze tanulni egymástól.

Képes-e minden nő az orgazmusra?

A lehetőség szempontjából, tehát potenciálisan határozott igen a válaszom. Ki kell zárni a mi kultúránktól idegen, afrikai törzseknél előforduló csiklókimetszést. De a lelki gátlások, gyerekkori szexuális trauma-visszaélés, szigorú vallási neveltetés mellett is több-sok hónapig tartó szexuálterápia eredményt szokott hozni.

Képes-e minden nő a hüvelyi orgazmusra?

Ez két kérdést takar: Hogy a lehetőség meg lenne-e bennük? Talán igen, nagy százalékban igen. Erre vonatkozó G-pont kutatási eredményeket ismerek a 70-es , 80-as évek nyugati világából. Jó régiek :-(. Az igazat megvallva gyakorlatban nem képes minden nő hüvelyi orgazmusra. De miért is? Ez a mi zsidó-keresztény egyházi örökségünk, hogy a szex a gyereknemzésért van, ahhoz pedig a csiklónak semmi köze. Bezzeg a hüvelyi közösülésnek. De a nők jelentős része boldog, kiegyensúlyozott szexuális életet él hüvelyi orgazmus nélkül is.

Az egész interjú apropója az, hogy az itt a szexualitas.hu-n megjelent Lux Elvira interjú kapcsán felvetetted, hogy Neked más, korszerűbb szemléleted van a pornóról és a segédeszközökről. Kifejtenéd ezt bővebben?

Vannak a szexuális életet elősegítő szexuális segédeszközök és vannak csak perverziókat - bocsánat, mostanában parafíliáknak hívott - kiszolgáló segédeszközök. Van szerintem jó pornó és rosz pornó. Jó segédeszköz lehet például egy jó minőségű intim síkosító. Nagyon sokat segíthetnek a vibrátorok és gésa golyók a nők számára. Tanulás szempontjából is és az előjáték részeként is használva azokat. Nem propagálnám viszont a bőrruhákat, a bilincseket, ostorokat, fétis eszközöket, vagy a felfújható műmacákat, művaginákat. Bár az utóbbin vitatkozhatunk.

Abban az esetben is beszélhetünk "jó" és "rossz" segédeszközökről, ha azokban a pár mindkét tagja örömét leli?

Bonyolult erre válaszolni. Vegyünk pl egy szadista - mazochista párt szexuális értelemben. Ha nem okoznak egymásnak tényleges sérülést, kinek ártanak? De mégis parafilek, tehát nem feltétlenül egészséges, hogy egy "műkorbáccsal" egymást verik és ettől elégülnek ki.

A pornó filmek többsége nem mondható éppen túlzottan romantikusnak. Az aktust sokszor durván, a gyengédséget nélkülözve ábrázolják. Nem szolgál ez rossz példaként egy fiatal számára, aki később a kapcsolataiban is utánozza a jeleneteket?

A jó pornó szerintem tartalmaz valamilyen romantikus vagy humoros háttértörténetet. Aminek a pszichológiai háttere az, hogy érezzük, hogy a szex nem csak egy aktus, hanem hogyan jöttek, jönnek létre az emberi kapcsolatok, amik szexhez vezetnek. Sokkal több előjátékot, gyengédséget és petting kielégítést kellene ezekben látnunk. Nem csak a közösülést. (Bocsánat: "dugást".) Ezen nem azokat a fellációs jeleneteket értem, amikor a nő térdel a férfi előtt, a férfi fogja, kényszeríti a fellációs mozgásokra a nő fejét, netán a hajába markol.. Vagy az ondó a nő arcára, hajára, szájába kerül és onnan folyik ki. Ez már minősíthető megalázónak vagy agresszívnak sok esetben. De egy pornófilmtől, vagy Kovitól ne várjuk azt el, hogy felvilágosító filmeket készítsen! Az egy teljesen más műfaj!

Tudom, hogy erre nincs pontos válasz! De mégis! Milyen kórtól ajánlod valakinek a pornót?

Nem kötném korhatárhoz. Neveltetés, kultúra, szubkultúra kérdése, hogy ez ne legyen káros egy gyereknek. Már kisgyerekkortól a szülők felelőssége lenne, hogy kialakítsák a kritikai érzéket egy kisgyerekben is, hogy mi a normális, követendő és szép a szexben. De sajnos itt még nem tart a kultúránk, de a technikánk már igen, mert nyolc éves gyerekünk bekapcsolja az internetet...

Ajánlod pároknak is a pornófilmeket?

Ha maguktól nem jut eszükbe, vagy nem motiváltak erre, akkor nem. Ha megmozgatja fantáziájukat, akkor járjanak utána néhány JÓ pornófilmnek. Vagy együtt, vagy meg is lephetik egymást egy porno DVD filmmel. Ahogy erről írtam, ennek használata lehet az egészséges előjáték része, vagy más is...

A blogodban többször hivatkozol Kovi pornófilmjeire, mint jó példára. Tudnál esetleg konkrét filmeket ajánlani?

Nem, nem reklámozhatok. De érdemes a filmeken keresni az Oscar-díj emblémát, akár a film rendezőjéről, akár egyes szereplőiről van szó.

(Forrás: szexualitas.hu)